V. számú nyilatkozat 2005. február 22.
2005.03.11. 23:41
A TURUL-KÉVE 2/2005. SZÁMÚ NYILATKOZATA
A napjainkban zajló gazdatüntetés kapcsán a politikusok és a sajtó a tiltakozásnak csupán egy – kétségtelenül fontos, de nem kizárólagos – okát ismertetik, mégpedig a gazdák támogatásának ki nem fizetését, a Kormány általi visszatartását. Ez valóban bűne ennek a Kormánynak, de emellett nem feledkezhetünk meg a mezőgazdaságot, és ezáltal a gazdákat sújtó további kormányzati intézkedésekről sem:
a) Emlékezhetünk a mezőgazdasági termékek át nem vételére. Hosszú a sor a sertéstől a tejen, a libán, a gabonán át az ezer hektószám a hordóban maradt borig. Hiába mondja a Kormány, hogy ezt a kérdést a piacgazdaság dönti el, ez az Európai Unió országaiban sem így van, a kormányok ott segítik saját mezőgazdaságukat.
b) Mindeközben az országot elárasztják az olcsó külföldi mezőgazdasági termékekkel, a lengyel burgonyától a brazil csirkén át a holland tejporból készült reggeli italig. Ezek az olcsó külföldi termékek ráadásul többnyire gyengébb minőségűek is a hazaiaknál.
c) Amelyik terméket a piac a nagy kereskedelmi monopóliumokon keresztül át is veszi, ott is több hónapos fizetési határidővel teszi azt, visszaélve erőfölényével. A Kormány ezt is ölbetett kézzel nézi.
d) Természetesen a TURUL-KÉVE tagsága tisztában van azzal, hogy az Európai Unióba való belépés tárgyalásakor az előző kormány fogadta el azokat a hátrányos feltételeket, amelyek – a mostani Kormány gazdaellenes politikája mellett – a mezőgazdaságban dolgozók nehéz helyzetét okozza.
Azt is tisztán kell látnunk, hogy a gazdák ügye nem egyedi a mai Magyarországon. Ugyanúgy jogos lenne a szobafestők, a villanyszerelők, vagy a multicégek által ellehetetlenített kiskereskedők tüntetése is, hiszen a Kormány intézkedései és mulasztásai őket is hasonlóan kritikus helyzetbe hozták, mint a gazdákat.
A TURUL-KÉVE kinyilvánítja szolidaritását a gazdákkal, és minden nehéz helyzetben lévő kisvállalkozóval.
Budapest, 2005. február 22.
a TURUL-KÉVE tagsága
|